Legfontosabb eszköz a kerámaszobrászatban a jó kemence. Azonban, ha csak hobbiból gyúrod az agyagot, egy kemence nagyon költséges befektetésnek számít. Ezért nagyon sokan kértek tanácsot tőlem, mi lehetne a legjobb megoldás?
Vegyek használt kemencét? Kérdezzem meg kinél lehet bérégetni? Vagy mégiscsak fektessek be egy újba?
Először is gondoljátok végig mennyire szánjátok a mintázást meghatározónak az életetekben?
- Csak ki akarjátok próbálni magatokat, milyen mintázni?
Ez esetben menjetek el egy privát rajziskolába, kurzusra, és ott kellő segítséggel próbáljátok ki magatokat.
- Szeretnétek alkalomszerűen leülni mintázgatni, munka mellett, mondjuk havonta egy hétvégére?
Ez esetben érdemes elgondolkodni a bérégetésen. Évi egyszer elmentek egy keramikushoz, aki kiégeti nektek a kerámiátokat. Ez még elfogadható anyagi kiadás lenne, és ha csak havonta egyszer mintáztok, körülbelül egy év alatt gyűlik össze annyi szobrotok, hogy megteljen velük egy rendes, nagy kemence. A bérégetésnek azonban az a hátránya, hogy időpontot kell egyeztetni, oda kell szállítani a szobrot éppen a legsérülékenyebb állapotában, amikor a legkönyebben letörnek róla részek mozgatás, rezgetés közben, vagy kis ütődés hatására.
- Szeretnétek rendszeresen, mondjuk két hetente, vagy hétvégente mintázni?
Ez esetben érdemes egy kis méretű kemencébe befektetni. Természetesen azt nektek kell tudni, hogy mekkora az ideális méret, ezt mindenki a saját képességeihez mérten döntse el.
- Szeretnétek, ha a mintázás az életetek fontos részévé válna?
Akár meg akartok élni a kerámiázásból, vagy csak olyan hobbinak megtartani, ami olyan szenvedélyetekké válik, mint a sport, amit heti egy, vagy több alkalommal is műveltek, mindenképp érdemes egy új kemencét beszerezni otthonra. Ilyenkor mérlegeljétek, hogy körülbelül mennyi idő alatt készültök el egy munkával, átlagosan mekkora szobrokat szerettek mintázni, és aszerint válasszatok kemenceméretet. Ha úgy érzitek, hogy nagyon termékenyek vagytok, ne a legkisebb kemencét válasszátok, mert a kis kemencét többször felfűteni (a fűtési idő 8-12 óra) sokkal költségesebb, mint a nagyot ritkábban elindítani, mert a kicsi kemence nem fogyaszt annyival kevesebb áramot, mint a nagyobb.
Új vagy használt kemence?
Személyes tapasztalatom szerint, természetesen egy új elektromos kemence mindig a legjobb választás. Ez azonban nagyon drága játék, és csak olyanoknak éri meg, akik komolyan akarnak kerámiázni, min. 20 évig, maximum halálukig. A használt kemence veszélyei megegyeznek a bérkemencéével. Azonban a bérkemencét az ember kipróbálja egyszer, és megtapasztalja a kemence tulajdonságait, míg a megvett használt kemencét általában nem lehet kipróbálni megvétel előtt.
Mik a használt kemence veszélyei, buktatói?
Minden kemencét a tuljadonosa másként használ. Meg lehet beszélni sok mindent, egyezetni lehet sokmindent az eredeti tulajdonossal vételkor, azonban ez még akkor sem nyújt teljeskörű információt. A sokéves használattól minden egyes kemence egyedivé változik. Mindegyiknek másként zsugorodnak a falai, másként használódik el a fűtőszál, máshogy van beállítva az elektronikája, másféle mázakat tettek bele, és másféle balesetek történtek bennük az égetések során. Például, ha eladó egy 4 éves kemence, amelyiket iskolában használtak, vagy hobbi kurzuson, akkor az a kemence valószínűleg nem volt olyan gondosan őrizve, mint egy 10 éves kemence, aminek kerámiadesigner volt a gazdája.
Az un. hobbikemencék, amikben bárki égethetett általában gyakrabban éltek át szobor-robbanásokat, gyakrabban folytak bele a kemencelapba rosszul felkent mázak, sokféle, számodra már ismeretlen eredetű mázak, gyakrabban nyitották ki a forró kemence ajtót „csak kicsit megkukkantani”, mi van odabent. Gyakrabban felejtették el az elején kinyitni, majd 5-600 fok körül becsukni a kemence ablakát, gyakrabban zárták be rosszul az ajtót, vagy csak éppen hogy behajtották, ami miatt az ajtó egy idő után lógni kezd, nem zár rendesen, a falak sérülnek, a lefolyt mázak belemaródnak a kemence falába, rongálva azt minden égetésnél, vagy beleragadhat az égetni való szobor ezekbe a mázfoltokba. Nem fűt egyenletesen a kemence, a fűtőszálakat cserélni kell megvétel után, mert már elégtek a sok használattól, helytelen kezeléstől.
Általánosan elmondható, hogy azok a kemencék, amik gondosan vannak használva, azok sosem láttak másik gazdát, sosem égettek bennük bérben, vagy a „barinő kisfia” nem tette be a saját kis cuccát, és sosem pakolta meg senki más a kemencéket a tulajdonosukon kívül. Egy vérbeli keramikus/kerámiaszobrász mindig maga rakja meg a kemencéjét, senki másnak nem engedi meg, és sosem engedi bele tenni olyan ember munkáját, aki nem pontosan olyan minőségi szinten dolgozik, mint ő maga, de lehet, hogy még annak se engedi meg. Tehát, ha mégis megveszünk egy új kemencét, akkor az a kemence segíteni fogja a munkánkat még 20-30 évig. Ilyen távlatokban pedig a befektetés megéri.
Elöl nyíljon a kemence ajtó, vagy felül?
Sokkal kényelmesebb megpakolni az oldalt nyitható kemencéket, mint a felülről bepakolhatóakat. De azoknak, akik csak kis tárgyakat (bögréket, tányérokat, tálkákat) mintáznak, teljesen mindegy, elöl vagy felül nyílik-e a kemence ajtaja, mivel nekik nem kell nagyobb súlyokat megtartaniuk, míg sérülésmentesen próbálják becsúsztatni a tárgyaikat egy "kútba".
Milyen hőfokot bírjon a kemence?
A szobrászoknak való kemence mindenképpen bír 1280, de gyakran 1300 Celsius fokot is.
Paplanos vagy samottégla falú kemencét válasszak?
Ez mindenkinek szívügye. Van aki esküszik a samottéglás falúra, de nekem a paplanos is remekül működik már sok éve. Mindenki mérje a pénztárcájához, melyiket választja.
Mi van akkor, ha nem elektromos kemencét választok, hanem a sokkal olcsóbb gázosat, vagy ha egyszerűen az udvaron rakuzom a nyers tárgyaimat?
Ki ne szeretné megúszni olcsóbban a dolgot, igaz? Azonban ennek is ára van. És nem feltétlenül egyszeri kiadással járó ára. A kerámiaszobor falvastagsága soha nem lehet olyan tökéletesen egyenletes, mint a korongozott tárgyaké, vagy mint az öntött porceláné, ezért sokkal érzékenyebb is a radikális hőhatásokra. ( Bármely típusú kerámiatárgy érzékeny a bizonytalan mértékű, váratlan hőingadozásokra, de a szobrok még érzékenyebbek.) Egy gázos vagy fatüzes kemencénél a hőmérsékleteket, és az égetési szakaszok megfelelő idősávjait sosem tudjuk olyan precízen betartani, mint ahogy azt az elektromos kemence csinálja. Ráadásul sem a fatüzes, sem a gázos kemencét nem hagyhatjuk magára egy percre sem. Ezek a bizonytalanságok azzal járnak, hogy ha beteszünk égetni a kemencénkbe 10 tárgyat, akkor abból egy, de lehet, hogy több is megsérül, leválnak a szoborról darabok, megrepednek a szobor falai.
Hol tároljuk az elektromos kemencénket?
Mivel magasfeszültségű áram kell hozzá, csak szakemberrel szereltessük be az áramot és annak kivezetését. Ugyanolyan áram kell a kemencéhez, mint mondjuk egy éttermi sütőhöz. Olyan termet, szobát válasszunk neki, ahol nem tároljuk az agyagmasszánkat, száraz, tiszta terem, ablakkal, hogy az égéstermék gázait ki lehessen szellőztetni. A terem minden esetben legyen tűzbiztos. Vagyis kerámiajárólapos, vagy betonlapos, és semmiképpen sem fapadlós, vagy lamináltpadlós, és a kemence közelében semmi gyúlékonyt ne tartsunk, pl fa polcot, vagy bármit, ami könnyen ég. A gipszkarton fal, lambéria sem szerencsés a közvetlen közelében. Ha megtehetjük, tegyük egy olyan terembe, szobába, ahol semmi más nincs, csak a kemence. Nem ajánlott tartósan egy légtérben dolgozni a kemence mellett akkor, amikor égetünk, mert a gázok, amik égés közben kijönnek a kemence nyílásán, mérgezőek. Ezek az égéstermékek kevésbé mérgezőek, ha mázatlanul égetjük a szobrot, de a mázas kerámia gázai erősen mérgezőek. Nem ajánlott a kemencét abban a helyiségben tartani, ahol az agyagmasszáinkat, mert a nedves agyag magas páratartalmú helyiséget eredményez, és a nedvesség nem tesz jót a kemence elekrtonikájának.
Azzal is érdemes számolni, hogy mekkora a bejárati ajtó, amin be kell vinni a kemencét megvétel után, lépcsőzni kell-e a kemencével, vagy sem, amikor beállítják a helyére, ill. hogy amikor elkészül egy szobor, akkor azzal milyen messzire kell menni, lépcsőzni kell-e a szoborral, hogy be tudjuk tenni a kemencébe? Azt kell hogy mondjam, sem a lépcsők, sem az ajtók, sem a küszöbök nem jó barátai egy szobrásznak.
Gondoljuk végig, hogy merre nyílik kényelmesen a kemence ajtaja, és hogy van-e a kemence körül elég tér a bepakoláshoz. Kis szobroknál szinte mindegy, hogy a kemence felülről nyílik-e vagy oldalról, de nagy szobroknál kizárólag oldalról nyílós a jó megoldás, sőt, van, aki olyan kemencét vesz, ahol a kemence alját ki lehet húzni, mint egy gurulós asztalt, és amikor rajta áll a szobor, akkor a kemence alját a szoborral együtt be lehet tolni a helyére.
Magyarországon a gyapotpaplanos kemencék az elérhetők. Ezek előállítása olcsóbb, súlyuk kisebb, de állítólag nem olyan tartósak, mint a samottéglás kemencék. Nekem paplanos van, egyelőre rossz tapasztalataim nincsenek, csak annyi, hogy jobban oda kell figyelni, hogy ne tépődjön ki egy darab a paplanból, mikor megpakolom a kemencét.
